2014. január 11., szombat

Próbálkozás skandináv stílusban

Már írtam az intarzia és a fair isle közötti különbségről.
A lényeg ugye az, hogy a fair isle a "szálvezető" kötésfajták közé tartozik, így teljesen más "kasztban" van mint az intarzia.
Viszont nem mondhatjuk minden egyes szálvezetett darabra, hogy fair isle.
Angolul ez a technika stranded knitting amire én csak a "szálvezetett" kifejezést tudtam kipréselni magamból.
Venn diagramon nagyon szépen lehet látni miről van szó:

 Ezen lehet látni, hogy minden fair isle szálvezetett de nem minden szálvezetett fair isle.
A fair isle-nek megvannak a maga színei, mintái, olyan ez a skótoknak mint nekünk a kalocsai.
A scandinavian, amit szinte mindenütt csak norvégnak mondanak, a fekete-fehér színekkel dolgozik és semmi mással. De ez is csak akkor igaz, ha valóban csak a norvégokról beszélünk.
Viszont ha szó szerint értelmezzük a "skandináv" szót akkor az igazsághoz hozzátartozik, hogy másként csinálják a norvégok, a dánok és a svédek de még a finnek is.
A finneknél a kék-fehér színek dominálnak érthető módon:

 A svédek már több színt engednek:

A norvégoknál csak fekete-fehér van:

 
 És a dánok, akik már tényleg mernek játszani a színekkel, bár náluk is van domináns színpár, mégpedig a piros-fehér.
Természetesen mintáikban is eltérnek egymástól a különböző skandináv országok kötött ruhadarabjai de ez már az én jelenlegi tudásom meghaladja.
De utána fogok járni mindenképp.
Szóval a dánok:


És a fair isle még egyszer:



És végül az én próbálkozásom, amely szigorúan a "whatever" kategória:


A mintát egyszerűen lelestem az internetről. Google: norwegian pattern charts. És már ki is dob egy csomót. Kiszámoltam mekkora helyigénye van egy ilyen hópihének és már meg is volt, hogy hány ilyen pihe jut egy sorba. Felrajzoltam négyzetrácsos lapra és bele is vágtam.
Előtte megnéztem a very pink néven dolgozó hölgy tutorial videóját a youtube-on a fair isle témakörben. Egyszer kellett megnézni és elsőre sikerült. És ismét nem azért mert ufó vagyok hanem azért mert tényleg könnyű, nem kell tőle megijedni.
Ajánlom mindenkinek, nagyon jó móka és valóban látványos egy ennyire egyszerű kis mintával is.
A hátulja pedig ilyen, ez a normális állapota szegénynek.
Amire figyelni kell, hogy minden szemet ugyanolyan feszesen kell megkötni, különben a színén kitüremkedik a fonal, a visszáján pedig vagy lógni fog, vagy összeráncolja az egész munkát.
A minta helyén az anyag dupla vastagságot kap.
És ami nagyon fontos: ez a technika abban is különbözik az intarziától, hogy összehúzza a kötést. Nem kicsit. Ezt a valamit én sapkának szántam a kislányomnak, le is mértem mindent, felszedtem a kellő mennyiségű szemet de a végeredmény maximum az egyik játékbabára lenne jó...Még nem jöttem rá, mennyit kell pontosan extrán rászámolni, de attól tartok ez egyéni mert ugye minden kéz másképpen köt...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése